Main Content

Hatástalan-e a Flulaval?

A TL;DR; rész általában az írás végén van, de itt most kiemelném az elejére: nem.

A kérdés arra a közösségi oldalakon immáron hazánkban is terjedő képre utal, amit legutóbb Labant “úr” osztott meg a csoportjában. Erről van szó:

Állítólag ezért hatástalan a FLULAVAL

A cikk egy része a Skeptical Raptoron megjelent írás fordítása – egy két helyen kiegészítve / átszerkesztve. Nézzük


Először is fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban némileg más szabályozás vonatkozik a gyógyszerekhez mellékelt papírokra, amit itthon betegtájékoztatónak hívunk. Amerikában a hivatalos neve Package Inert (PI), a továbbiakban amikor betegtájékoztatóra hivatkozom, erről beszélek.

Az “oltáskritikusok” egyik igen kedvelt érve a betegtájékoztatóra való hivatkozás, amivel azt próbálják “bizonyítani”, hogy az oltások veszélyesek és/vagy hatástalanok. Elég ironikus egyébként, hogy az antivaxerek érve 10-ből 9-szer a nagy gyógyszermaffia, de a szintén Big Pharma által írt betegtájékoztató az maga Az Igazság.

Mielőtt belevágunk, miért is van odaírva a kijelölt rész, és mit is jelent valójában, nézzük meg, mi is pontosan a betegtájékoztató. Hangsúlyozom, még mindig elsősorban az Egyesült Államokról beszélünk, bár nagyon sok rész hazánkban is megegyezik.

A betegtájékoztató (Package Inert)

Ahogyan Magyarországon, az USÁ-ban sincs másképp: minden gyógyszerhez mellékelnek egy általában több oldalas leírást, legyen a gyógyszer receptre vagy vény nélkül kapható. A szer típusától függően ez akár 30-40 oldalas is lehet, de a legtöbb egy nagy, vékony papírra kerül kinyomtatásra, hogy könnyen összehajtható legyen és beleférjen a gyógyszerek csomagolásába.

Általánosságban beszélve a betegtájékoztató a gyógyszerek címkézésének egy része (ami összefoglal minden információt, amit a gyógyszergyártó cég közölni köteles / közölhet az adott szerről). Az FDA (Food and Drug Administration, Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet) szigorúan szabályozza a címkézést, mert ez határozza meg, miket lehet törvényesen állítani a gyógyszerről, hogyan használható stb. Még azt is előírják, miket állíthat egy gyógyszerügynök az adott készítményről.

A betegtájékoztató formailag is kötött, az előírásoktól ebben is csak nagyon kis mértékben lehet eltérni, még akkor is, ha teljesen különböző típusú gyógyszerekről van szó. Érdekesség, hogy még a betegtájékoztatóban használt betűtítpust és -méretet is szabályozzák.

Hogyan írják a betegtájékoztatót?

Mielőtt szó esne arról, hogy pontosan mi is szerepel egy betegtájékoztatóban, nézzük meg, hogyan is írják azt a gyógyszergyártó cég orvosai és hogyan ellenőrzik azt az FDA-nél.

Először a klinikai vizsgálatok első három fázisa során összegyűjtenek minden tudományos információt a szerről, amit csak lehet. A cég orvosi és/vagy szabályozási részlege ezután megírja a tájékoztatót az FDA sablon nyelvezetét használva.

Miután elkészültek ezzel az első változattal, általában továbbadják több különböző részlegnek is ellenőrzésre, javításra. Például előfordulhat, hogy a gyártási részleg pontosítja a gyártás folyamatának összefoglalóját. Cégtől függően 10-12 különböző részlegen is keresztül mehet ugyanaz a tájékoztató és a végső változat elkészítése akár hetekbe is beletelhet. Az engedélyezés természetesen nem passzív, a végső áttekintést követően alá kell írni, amellyel az aláíró jogi felelősséget vállal a PI-ben foglaltakért.

Ezt a vázlatot aztán benyújtják az NDA-n keresztül (New Drug Application – új gyógyszer bejelentése) – ez az a rendszer, amin keresztül a gyógyszer bejegyzését igényelhetik az FDA-nél. Az FDA átnézi az egész kérelmet, beleértve a címkézést, a klinikai vizsgálatokat, a gyártási folyamatot stb, mielőtt engedélyt ad egy új szerre. Gyakran változtatásokat kér annak függvényében, hogy elfogadja-e az állításokat. Legtöbbször a gyógyszergyártó cégek megjelölik az indikációt is (adott betegségek esetén a gyógyszer használatának javallata), de ezt az FDA szigorú vizsgálatokhoz köti.

A betegtájékoztató nem egy állandó, statikus dokumentum, a gyógyszergyártó cégek folyamatosan új információkat, figyelmeztetéseket, javallatokat / ellenjavallatokat adhatnak hozzá, ha azokat tudományos vizsgálatok támasztják alá. Ilyenkor természetesen az FDA-nak a módosítást és jóvá kell hagynia.

Mit is mond pontosan a betegtájékoztató?

Még egyszer: az FDA pontosan szabályozza, minek kell szerepelnie a betegtájékoztatóban. Az tehát szükségszerűen összetett és bőbeszédű, mert rengeteg információt kell közölnie.

A szabályozás értelmében minden gyógyszer betegtájékoztatójának tartalmaznia kell a következőket:

  • Összefoglaló – az előnyök és kockázatok rövid összefoglalója.
  • Tartalomjegyzék – a rengeteg információ miatt.
  • Keretes figyelmeztetés – nagy fekete kerettel jelölt szöveg, ami fontos dologra hívja fel a figyelmet, például ha a gyógyszer bizonyos körülmények között halálos is lehet. Ez a rész olyan komoly mellékhatásoknak van fenntartva, amik a gyógyszer bizonyos specifikus alkalmazása során felléphetnek. Ilyenek a vakcinákon egyébként nincsenek. Miért? Mert nincs ilyen veszélyes, vagy akár halálos mellékhatásuk.
  • Az USA-beli engedélyezés dátuma.
  • Leírás – a szer részletes leírása, beleértve az összetevőket.
  • Klinikai farmakológia – ebben a részben kerül leírásra, hogy működik az adott szer a szervezetben, adott koncentrációban milyen hatás várható, mennyi a kritikus dózis. Itt kerülnek felsorolásra a gyógyszerek különböző populációkra (gyermekek, terhes nők) való hatásai stb.
  • Javallatok és használat – A használati útmutató, illetve a javallatok (milyen betegségre ajánlott a gyógyszer). Fontos: az orvosok olyan betegségekre is felírhatják a szert, ami nem szerepel ebben a listában, feltéve, hogy nem ellenjavallott. A gyógyszergyártó cégek azonban csak az FDA által engedélyezett javallatokat írhatják a tájékoztatóba.
  • Ellenjavallatok – talán a legfontosabb rész, itt kerül felsorolásra, milyen feltételek mellett nem használható a gyógyszer (pl. gyermekek, bizonyos betegségek). Jó példa ide az influenza elleni vakcina, ezek a tojásfehérje-allergiában szenvedőknek ellenjavallottak.
  • Figyelmeztetések – a lehetséges mellékhatások felsorolása. Ha ezek különösen komolyak (pl. halálos hatás kockázata), akkor a keretes figyelmeztetésben is szerepelnek. Itt írják le azt is, hogyan kell biztonságosan használni a szert (pl ne fogyassz alkoholt a gyügyszer szedése esetén).
  • Nem klinikai toxikológia – ebben a fejezetben kerül leírásra a lehetséges karcinogenezis (rákot okozhat a szer), mutagenezis (mutációt okozhat), vagy pl. ha terméketlenséghez vezethet a használata. Ez a rész a vakcinákra kevéssé érvényes, azoknak karcinogén, mutagén vagy terméketlenséget okozó hatásuk nincs, mert az összes összetevőjük dózisa jóval alatta van minden ilyen hatás dózis-válaszának. Ilyenkor olyan megjegyzések kerülhetnek ide, mint pl. “nincs ismert információ”. Ez annyit jelent, hogy 10-15 évnyi kutatás során nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen hasonló hatása lenne a vakcináknak.
  • Adott népcsoportok esetében való használat – itt írják le, alkalmazható-e az adott szer, és ha igen, hogyan, bizonyos népcsoportok (terhes nők, gyermekek, szoptatás során stb.) esetében.
  • Mellékhatások – az összes mellékhatás, amit a gyógyszer vizsgálatai során megfigyeltek, akár bizonyított a korreláció a szer és a mellékhatás között, akár nem. Az oltásellenesk kedvenc része, hiszen őket a korreláció bizonyítékainak hiánya nem érdekli.
  • Gyógyszer kereszthatások – itt kerül leírásra, hogy más szerekkel együtt milyen hatása lehet az adott gyógyszernek. Vakcinák esetében irreleváns.
  • Gyógyszerrel való visszaélés, függőség – itt írják le, hogy a gyógyszer okoz-e fizikai függőséget. Vakcinák esetében természetesen irreleváns.
  • Túladagolás – különösen fontos életveszélyes helyzetekben. Összefoglalja a túladagolás hatásait és leírja a teendőket ilyen esetben. Vakcinák esetében nem túlzottan érdekes.
  • Dózis és alkalmazás – a különböző életkorhoz, testsúlyhoz, egészségi állapothoz kötött dózisok. Vakcinák esetében nagyon fontos.
  • Kiszerelés – részletes leírása annak, hogyan néz ki a gyógyszer (szín, forma, jelölések), valamint összefoglalja a tárolási feltételeket. Fontos információ, főleg vakcinák esetében (több gyógyszer elveszti a hatását, ha pl. túlmelegszik vagy megfagy).
  • Tanácsadási információk – információ arról, kit kell értesíteni vészhelyzet esetén, vagy hogy hogyan kell jelenteni a mellékhatásokat.
  • Klinikai vizsgálatok – az engedélyezést megelőző klinikai vizsgálatok. Későbbi vizsgálatok itt nem szerepelnek, ráadásul a legtöbb tanulmány nem az FDA-engedélyezés miatt születik, ezért nem mellékelik itt. A PubMed-nek és sok más forrásnak hála persze a legtöbb tanulmány (többek között a forgalomba hozatalt követő vizsgálatok) nyilvánosan elérhető.
  • Hivatkozások – minden, a tájékoztatóban szereplő idézet, hivatkozás forrása. Ez is csak az engedélyezés előtt történik, a legtöbb gyógyszer ráadásul igen rég óta forgalomban van, ezért ezek sokszor elavultak.

Igen, valóban rengeteg információ. De mi az, ami a vakcinák esetében fontos?

Mit tudhatunk meg a tájékoztatóból?

A betegtájékoztatóban olvasott információk a beteg helyes kezelésében segítenek. Az oltásellenesek ezt a tájékoztatót a vakcinák veszélyeinek egyfajta bibliai kinyilatkoztatásaként állítja be. Könnyű ugyanis egyesével kiválasztani dolgokat a PI-ből, ha nem vagyunk hajlandóak megérteni, hogy mi miért és hogyan szerepel benne.

Valódi, bizonyíték alapú (tudományos) gyógyszerekről lévén szó, a vakcinák esetében a valódi hasznos információk a következők:

  • Klinikai farmakológia – Ennek segítségével érthetjük meg, hogyan működik egy adott szer, hogyan gyógyít bizonyos betegségeket, és hogy mennyire valószínűtlen, hogy bizonyos misztikus mellékhatásokat okozzon. Példának okáért ha tudjuk, hogyan működik az immunizálás, megértjük, hogy milyen jó módszer az intramuszkuláris injekció immunválasz kiváltására, és hogy nincs logikus ok azt feltételezni, hogy ez neurológiai betegséget okozna. A farmakológia sajnos nehezen érthető tudomány, ezért a legtöbben figyelmen kívül hagyják ezt.
  • Ellenjavallatok – Vakcinák esetében igen kevés ellenjavallat van, de ott, ahol ez létezik, ott elég komolyak. Ilyen például az előbb már említett tojásfehérje-allergia az influenza elleni oltás esetében, vagy az élesztőérzékenység Gardasil alkalmazása során. Az orvosok szerencsére tisztában vannak ezzel.
  • Figyelmeztetések – Ezek azok a mellékhatások, amelyekre tudományos bizonyíték van. A mellékhatások szekcióval ellentétben – amit az antivaxerek olyannyira hangoztatnak – itt szilárd, tudományosan alátámasztott adatokról van szó. Ha egy visgálat beigazolja, hogy a szer egy adott mellékhatást okoz, az FDA elrendeli annak feltüntetését ebben a részben. Lehet találgatni, hány oltóanyag betegtájékoztatójában szerepel a figyelmeztetések rovatban az autizmus. Talált.

Hatástalan-e tehát a Flulaval?

Végezetül tehát nézzük meg, valóban igaz-e az “életvédő segg.”-ek [sic!] állítása, mi szerint a kijelölt részben a GSK elismeri, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az oltás segít megelőzni az influenzát. Nos, nem, de azért vizsgáljuk meg. Fordítsuk először magyarra a bekezdést:

Javallatok és alkalmazás: […] A javallat a FLULAVAL által kiváltott immunreakción alapszik, nem volt kontrollált vizsgálat, ami az influenza betegség FLULAVAL oltás utáni csökkenését megfelelően bizonyította volna. (1, 14)

Hű, kemény szavak, nem? Hát nem. Több gond is van ezzel. Egyrészt mégiscsak javallott, ahhoz pedig ahogy fent is olvastuk, FDA-engedély szükséges, amit valahogy megkapott a szer. Na persze ezt elintézhetjük annyival, hogy a gyógyszerlobbi eleget fizetett.

De menjünk tovább: az influenza egy igen mutagén vírus, rengeteg törzse van. Minden szezon előtt a WHO készít egy előrejelzést, hogy várhatóan melyek fognak felbukkanni, és az oltóanyagokat eszerint állítják össze. Egy kontrollált vizsgálat ugye nem 10 perc, még csak nem is egy hónap, hanem sokkal több idő, mire az befejeződik, már jön az új szezon, vége. Így tehát ha éppen egy új törzs elleni vakcinára van szükség, akkor arra értelemszerűen még nincs kész a vizsgálat. Ellenben lehet nézni a kiváltott immunválaszt: ilyenkor nem az történik, hogy megnézzük, hogy az oltott és oltatlan populáció között arányaiban mekkora különbség van a betegségek száma közt, hanem azt vizsgáljuk, hogy az immunrendszer reagál-e az oltásra, “felkészül-e” a szervezet a vírussal szembeni védekezésre. A válasz pedig igen, ezért kapta meg a FLULAVAL az ajánlást a 2013-2014-es szezonra.

De menjünk még tovább: a végén szerepel egy rejtélyes (1, 14) jelzés. Ez a 14-es bekezdésre, azaz a klinikai vizsgálatokra utal. Nem egyszerű egyébként megtalálni az interneten ezt a konkrét betegtájékoztatót, ugyanis a legtöbb helyen már az újabb szerepel, de ezt majd később. A Drugs.com-on azonban sikerült rábukkannom. Lássuk a Klinikai Vizsgálatok fejezetet:
In 2 randomized, active-controlled trials of Flulaval, the immune responses, specifically HI antibody titers to each virus strain in the vaccine, were evaluated in sera obtained 21 days after administration of Flulaval” – Két randomizált, aktív kontrollált vizsgálat során az immunválasz […] került értékelésre  a Flulaval-lal való oltás után 21 nappal.

Az első egy 1000 fős, randomziált, kontrollált vak teszt, amit az Egyesült Államokban végeztek egy 18-64 év közti felnőtt populáción. 721-en kaptak FLULAVAL-t, 279-en a szintén engedélyezett FLUZONE-t (ami korábban már átesett kontrollált klinikai vizsgálaton, tehát a hiányolt módon is bizonyított, hogy hatásos). Az 1000 főből 959-nek teljes volt a szerológiai adata, különösebb eltérés nem volt. Röviden összefoglalva a szervezet ugyanúgy reagált, mint egy korábban már bizonyítottan hatásos szerre. A 959 fő pedig azt jelenti, hogy ha elfogadjuk, hogy a FLUZONE 100%-ban kiváltja az immunválaszt, akkor a FLULAVAL 94,3%-ban ugyanolyan hatékony, mint a FLUZONE, ami gyakorlatilag egy igen jó hatásfokot jelent. Persze jóval valószínűbb, hogy mindkettő valahol 97-98% körül van.

A másik egy 658 fős, szintén randomizált, kontrollált vak teszt, amit 50 évesnél idősebb embereken végeztek Kanadában. A résztvevők 4 csoportra lettek osztva, az egyik FLULAVAL-t kapott, a másik ugyanolyan, de csökkentett thimerosal tartalmú FLULAVALT, a másik kettő pedig egy-egy, megegyező hatású, Kanadában bejegyzett vakcinát. Mindkét FLULAVAL-os csoport megerősítette a hatásosságot. Akit a két vizsgálat részletei érdekelnek, olvassa el a linket, én igyekeztem minél egyszerűbben összefoglalni.

Tehát:  a FLULAVAL bizonyítottan hatásos, a klinikai vizsgálatok hiányát az időhiány okozza, de más, korábban vizsgált, azonos hatású szerrel összevetve bizonyítható, hogy azonos immunválaszt kiváltva azonos mértékben hatásos az adott influenza törzsekkel szemben.

Non plusz ultra: az idei szezonban (2014-2015) adott oltás tájékoztatóján már nem szerepel ott a megjegyzés, ellenben a klinikai vizsgálatok fejezet kiegészült jópár tanulmánnyal. Akit érdekel, elolvashatja a linken.

Comments

No comment yet.

Compose Comment